Intel I5-ös laptop

Az "Esztétikai besorolás" egy termék vizuális állapotát, kinézetét jellemzi, főként használt vagy felújított termékek esetében fontos. Ez az értékelés segít a vásárlóknak megérteni, hogy milyen állapotban van a termék külső megjelenése Az „Újszerű” besorolású termékek között olyan eszközöket találhatsz, melyek esztétikailag és működésben egyaránt kifogástalanok.
A „Jó” besorolású termékek működésben teljesen kifogástalanok, viszont esztétikai hibáik vannak, például karcok a burkolaton, használatból adódó kopások, vagy a kijelzőn esetlegesen előforduló pixelhibák.

A "Gyártó" paraméter a számítástechnikai termékek esetében arra utal, hogy melyik cég vagy vállalat állította elő az adott terméket. Ez az információ fontos lehet a vásárlók számára több okból is:

1. Minőség és Megbízhatóság: Bizonyos gyártók híresek a magas minőségű vagy különösen megbízható termékeikről.
2. Kompatibilitás: Néhány termék, különösen a hardver komponensek, jobban kompatibilisek bizonyos gyártók más termékeivel.
3. Garancia és Támogatás: A gyártók eltérő garancia feltételeket és ügyfélszolgálati támogatást kínálhatnak.
4. Technológiai Innováció: Egyes gyártók az innovációjukról ismertek, ami befolyásolhatja a termék teljesítményét és funkcióit.
5. Ár-érték Arány: Különböző gyártók eltérő árstratégiát követhetnek, amelyek befolyásolhatják a vásárlók döntését.

Ez ha egy termék leírásában a "Típus" paraméter szerepel, ez általában azt jelöli, hogy a termék melyik fentebb említett kategóriák egyikébe tartozik, vagy milyen modellről van szó. Az adott webáruház konkrét kontextusában a "Típus" pontos jelentését az adott termék részletes leírásában vagy a termékinformációs oldalon lehet megtalálni.

A "Kijelző méret" egy számítástechnikai eszköz, például laptop, monitor, tablet vagy okostelefon kijelzőjének átlós méretét jelöli, általában hüvelykben (inch) megadva. Ez a méret nem a kijelző keretének vagy a készülék teljes méretének a mérete, hanem csupán a kijelző aktív megjelenítési területének méreteit tükrözi. A kijelző mérete fontos szempont lehet a vásárláskor, hiszen meghatározza az eszköz hordozhatóságát és az, hogy milyen felhasználási módokra ideális. Például:

• Kisebb méretű kijelzők (12 hüvelyk alatt): Többnyire nagyobb hordozhatóságot és kényelmet biztosítanak, ideálisak lehetnek utazáshoz vagy gyakori mozgás közbeni használathoz.
• Közepes méretű kijelzők (12-15 hüvelyk): Ezek a legelterjedtebbek, kiegyensúlyozott választást nyújtanak hordozhatóság és megfelelő méretű munkaterület között.
• Nagy méretű kijelzők (16 hüvelyk felett): Ideálisak lehetnek grafikai munkákhoz, játékhoz, filmnézéshez vagy bármely olyan tevékenységhez, ahol a nagy képernyő előnyös.

A "Felbontás" egy számítástechnikai kijelzők egyik alapvető jellemzője, amely megadja, hogy hány pixelből áll a kép vízszintesen és függőlegesen. Például egy 1920x1080 felbontás azt jelenti, hogy a kijelzőn 1920 pixel található vízszintesen és 1080 pixel függőlegesen. A felbontás hatással van a képminőségre; minél több pixelből áll a kép, annál részletesebb és élesebb lehet a megjelenítés. A felbontás különösen fontos a képszerkesztés, a játékok és a videók megtekintése során, ahol a részletgazdagság javítja a vizuális élményt. A felbontás gyakori típusai közé tartoznak:

• HD (High Definition): 1280x720 pixel
• Full HD (FHD): 1920x1080 pixel
• Quad HD (QHD): 2560x1440 pixel
• 4K vagy Ultra HD (UHD): 3840x2160 pixel
• 5K: 5120x2880 pixel
• 8K UHD: 7680x4320 pixel

A "Processzor típus" egy számítógép vagy más digitális eszköz központi feldolgozó egységének (CPU) modelljét és gyártóját jelöli. A processzor a számítógép "agyaként" funkcionál, felelős az összes számítás és adatfeldolgozásért. A processzor típusa kulcsfontosságú információ, mert jelentős mértékben befolyásolja az eszköz teljesítményét, sebességét és energiahatékonyságát. Különböző típusú feladatok különböző típusú processzorokat igényelhetnek. Például egy irodai munkához használt számítógép processzora eltérhet attól, amit játékokhoz vagy grafikai tervezéshez használnak. Néhány gyakori processzorgyártó és processzorcsalád:

• Intel: Az Intel Core i3, i5, i7, és i9 processzorai széles körben elterjedtek mind otthoni, mind üzleti használatra. Az Intel Xeon processzorokat gyakran szerverekben és munkaállomásokban használják.
• AMD: Az AMD Ryzen sorozat versenyképes alternatívát kínál az Intel Core sorozatával szemben, különösen a játékosok és a tartalomkészítők körében. Az AMD EPYC processzorokat szerverekben és nagy teljesítményű számítógépes környezetekben használják.
• ARM: Az ARM architektúrát használó processzorokat mobiltelefonokban, táblagépekben és egyre inkább ultrahordozható laptopokban is találunk. Az Apple M1 és M2 chipjei, amelyek ARM alapúak, például az újabb Mac számítógépekben vannak.

• Teljesítmény: A magasabb számú magok (cores) és magasabb órajel (clock speed) általában jobb teljesítményt jelentenek.
• Energiahatékonyság: Néhány újabb processzor kevesebb energiát fogyaszt, ami hosszabb akkumulátor élettartamot eredményezhet hordozható eszközökben.
• Kompatibilitás: Bizonyos szoftverek és alkalmazások optimalizáltak egy adott processzortípusra vagy architektúrára.
• Költség: A processzor típusa befolyásolja az eszköz költségét is, mivel a magasabb teljesítményű processzorok általában drágábbak.

A "Magok/szálak" kifejezés a processzorokban található fizikai és logikai egységek számát jelöli. Egy mag (core) a processzor azon része, amely képes önállóan végrehajtani az utasításokat. A modern processzorok több maggal rendelkeznek, lehetővé téve számukra, hogy több feladatot párhuzamosan hajtsanak végre, ami növeli a teljesítményt, különösen többfeladatos környezetben.

• Magok (Cores): A fizikai magok száma azt jelenti, hogy a CPU hány független feldolgozó egységet tartalmaz. Például egy négymagos processzor négy különálló feladatot képes egyszerre feldolgozni.
• Szálak (Threads): Egyes processzorok támogatják a szálak (vagy virtuális magok) használatát, amelyek a processzor képességét növelik, hogy még több feladatot hajtson végre egyszerre. Ez a technológia általában a Hyper-Threading (Intel) vagy a Simultaneous Multithreading (SMT - AMD) elnevezések alatt ismert. Egy fizikai mag képes lehet egyszerre két szálat kezelni, ami azt jelenti, hogy egy négymagos processzor, amely támogatja a Hyper-Threadinget, nyolc szálat képes kezelni.

A "Háttértár" egy számítógép olyan komponense, ahol az adatok hosszú távú tárolása történik. Ez különbözik a memóriától (RAM), ami csak ideiglenes adattárolásra szolgál. A háttértárban tárolt adatok akkor is megmaradnak, amikor a készülék ki van kapcsolva. A háttértár különböző formákat ölthet, mint például:

• Merevlemez (HDD): Hagyományos, mozgó mechanikai alkatrészeket (lemezeket és olvasófejet) tartalmazó tároló eszközök, melyek nagy tárolókapacitást kínálnak viszonylag alacsony áron.
• Szilárdtest meghajtó (SSD): Nincsenek mozgó alkatrészeik, gyorsabbak és megbízhatóbbak a merevlemezeknél, de általában drágábbak.
• Hibrid meghajtó (SSHD vagy HHD): Egyesíti a HDD és az SSD előnyeit, azaz van benne mozgó lemez, de egy kis mennyiségű SSD-tároló is, ami gyorsítótárként funkcionál a leggyakrabban használt adatok számára.
• Flash meghajtók (pl. USB meghajtók, SD kártyák): Hordozható tárolóeszközök, melyeket adatok gyors átvitelére és hordozására terveztek.
• Optikai meghajtók (CD/DVD/Blu-ray): Korábban széles körben használtak adattárolásra és szoftverek telepítésére, de manapság egyre kevésbé népszerűek a felhőalapú szolgáltatások és a nagykapacitású flash meghajtók elterjedése miatt.

A "Háttértár méret (GB)" a számítógépek, okostelefonok, táblagépek és egyéb digitális eszközök háttértárainak tárolókapacitását jelöli gigabájtban (GB) kifejezve. A háttértár mérete fontos tényező, mivel meghatározza, hogy mennyi adatot képes az eszköz tárolni. Például:

• 128 GB: Elegendő lehet alap felhasználásra, például dokumentumok, néhány multimédia fájl és alapvető szoftverek tárolására.
• 256 GB vagy 512 GB: Jó választás lehet általános otthoni és irodai felhasználásra, támogatva a szórakoztatáshoz szükséges fájlokat és néhány nagyobb alkalmazást is.
• 1 TB (1024 GB) vagy több: Alkalmas lehet nehéz grafikai munkákra, videószerkesztésre, nagy játékok tárolására, vagy akár nagy méretű adatbázisok kezelésére.

• DDR (Double Data Rate): A DDR az egyik leggyakoribb RAM típus, több generációjuk van, például DDR, DDR2, DDR3, DDR4, és a legújabb DDR5. Minél magasabb a szám, általában annál fejlettebb a technológia, a magasabb adatátviteli sebesség és az alacsonyabb energiafogyasztás.
• ECC RAM (Error-Correcting Code Memory): Speciális típusú RAM, amely képes az adatokban lévő hibák észlelésére és javítására, így fontos a szerverek és munkaállomások számára, ahol az adatintegritás kritikus.

A "Memória méret (GB)" a számítógépek és más digitális eszközök rendszermemóriájának, azaz a RAM-nak (Random Access Memory) a kapacitását jelöli gigabájtban (GB) kifejezve. A rendszermemória az a hely, ahol az operációs rendszer, alkalmazások és folyamatok az aktív feladatokhoz szükséges adatokat tárolják. A memória méretének jelentős hatása van az eszköz teljesítményére, különösen többfeladatos környezetben, és amikor nagy memóriaigényű alkalmazásokat, például videószerkesztőket vagy játékokat futtatnak. Íme néhány példa a különböző memória méretekre és azok tipikus felhasználási módjaira:

• 4 GB: A minimális mennyiség, ami még elfogadható alapvető feladatok elvégzésére, mint például szövegszerkesztés és internetezés.
• 8 GB: A mai számítógépek számára ez a gyakori alapkonfiguráció, amely elegendő általános használatra és közepesen nehéz feladatokra.
• 16 GB: Javasolt méret a komolyabb felhasználóknak, játékosoknak és professzionális alkalmazásokhoz, mint például grafikai tervezés vagy videószerkesztés.
• 32 GB vagy több: Magas szintű professzionális felhasználásra, komplex szimulációkra, fejlett játékra vagy nagy méretű adatkészletek kezelésére szolgál.

A "Grafika" kifejezés a számítástechnikában általában a számítógép grafikai feldolgozó képességére utal, legyen szó hardverről vagy szoftverről.

• Hardver szempontjából a grafika többnyire a grafikai processzor egységet (GPU) jelenti, amely lehet integrált a fő processzorban (CPU-ban) vagy dedikált grafikai kártya formájában. Integrált grafikai megoldások általában kevésbé teljesítményesek, de kevesebb energiát fogyasztanak és olcsóbbak, míg a dedikált grafikai kártyák sokkal erőteljesebb grafikai teljesítményt nyújtanak, ami fontos lehet játékokhoz, grafikai tervezéshez vagy videószerkesztéshez.
• Szoftver szempontjából a grafika azokat a rendszereket és eszközöket jelenti, amelyek lehetővé teszik a képek, videók és animációk megjelenítését és szerkesztését. Ez magában foglalhatja az operációs rendszer grafikai felületét, grafikai tervező szoftvereket, illetve játékokat és multimédiás alkalmazásokat.

A "Csatlakozók a készüléken" kifejezés a laptopokon vagy más elektronikai eszközökön található fizikai portok és bemenetek típusaira és mennyiségére utal. Ezek lehetővé teszik különféle perifériák és kiegészítők, mint például billentyűzet, egér, külső tárolóeszközök, nyomtatók és egyéb eszközök csatlakoztatását. Néhány gyakori csatlakozó típus a következők:

• USB Portok: Az USB portok (például USB 2.0, USB 3.0, USB-C) lehetővé teszik adatok átvitelét és eszközök töltését. Az USB-C portok támogathatják a Thunderbolt technológiát is, ami még gyorsabb adatátvitelt és töltést tesz lehetővé.
• Ethernet Port (RJ-45): Széles sávú internetkapcsolatot biztosít vezetéken keresztül, gyakran gyorsabb és stabilabb, mint a vezeték nélküli kapcsolatok.
• HDMI Port: Audio és video jel átvitelére használatos, például külső monitorokhoz vagy televíziókhoz, de a kérés szerint most ezt nem vesszük figyelembe.
• Audio Jack (3.5mm): Fejhallgatók, mikrofonok vagy külső hangszórók csatlakoztatására használják.
• SD Kártyaolvasó: SD memóriakártyák olvasására és írására szolgál, gyakran használt fényképezőgépekkel vagy más hordozható eszközökkel.
• Optikai Meghajtó: DVD vagy Blu-ray lemezek olvasására és írására, bár ezek egyre ritkábban fordulnak elő a modern laptopokban.
• Thunderbolt Portok: Nagy sebességű adatátvitelre és videó kimenetre használják, emellett töltésre is alkalmasak lehetnek.

A monitor csatlakozók olyan fizikai interfészek egy számítógépen vagy laptopon, amelyek lehetővé teszik egy külső monitor vagy kijelző csatlakoztatását. Itt van néhány gyakori típusú monitor csatlakozó:

• HDMI (High-Definition Multimedia Interface): Támogatja az audio és video jelek átvitelét, és a legelterjedtebb csatlakozó típus a modern kijelzőkön.
• DisplayPort: Egy másik széles körben használt digitális csatlakozó, amely magas felbontást és frissítési ráta támogatást nyújt, valamint audio jelek átvitelére is képes.
• VGA (Video Graphics Array): Egy régebbi, analóg videócsatlakozó, amelyet ma már kevésbé használnak, és nem támogat audio átvitelt.
• DVI (Digital Visual Interface): Egy régebbi digitális csatlakozó, amelyet főleg a régebbi monitorokon találunk meg. Különböző verziói vannak (DVI-D, DVI-A, DVI-I), amelyek a támogatott jel típusától (digitális, analóg, vagy mindkettő) függnek.
• Thunderbolt: Ez az interfész támogatja a video jelek átvitelét, és más jellegű adatátviteli és töltési funkciókat is ellát, különösen Apple eszközökön.
• USB-C: Néhány modern kijelző és laptop támogatja a video jelek átvitelét USB-C-n keresztül, amely egy multifunkcionális csatlakozó, képes töltésre, adatátvitelre és videó kimenetre egyetlen kábelen keresztül.