Dell Latitude 7420 / 14 inch / Intel i5-1145G7 / 16GB / 256GB NVMe SSD / CAM / FHD / HU / Intel Iris Xe Graphics / Win 11 Pro 64-bit használt laptop

Új: A termék sosem volt használva, eredeti csomagolásában érkezik, és teljes gyártói garanciával rendelkezik.
Újracsomagolt termék: A terméket korábban kibontották, esetleg kiállított darab volt, de nem használták. Gyakran újra csomagolják és teljes garanciával kínálják.
Használt: A terméket már használták, és láthatóak lehetnek használatból eredő nyomok vagy kopások. Műszakilag kifogástalan. Garanca van a termékre.
Felújított: A terméket korábban használták, de aztán szakemberek által ellenőrzötték, javították és felújították. Gyakran ugyanannyi garanciával értékesítik, mint az új termékeket.
0 perces: Ez egy olyan termék, amely új, de lehet, hogy kicsomagolták és bekapcsolták egyszer, például funkcióinak ellenőrzésére, de nem volt rendszeres használatban.
Refurbished: Ez megegyezik a "felújított" állapottal, azaz a terméket már használták, de kijavították, és újra használatra kész állapotban van.

Az "Esztétikai besorolás" egy termék vizuális állapotát, kinézetét jellemzi, főként használt vagy felújított termékek esetében fontos. Ez az értékelés segít a vásárlóknak megérteni, hogy milyen állapotban van a termék külső megjelenése

Az „Újszerű” besorolású termékek között olyan eszközöket találhatsz, melyek esztétikailag és működésben egyaránt kifogástalanok.
A „Jó” besorolású termékek működésben teljesen kifogástalanok, viszont esztétikai hibáik vannak, például karcok a burkolaton, használatból adódó kopások, vagy a kijelzőn esetlegesen előforduló pixelhibák.

A "Gyártó" paraméter a számítástechnikai termékek esetében arra utal, hogy melyik cég vagy vállalat állította elő az adott terméket. Ez az információ fontos lehet a vásárlók számára több okból is:

1. Minőség és Megbízhatóság: Bizonyos gyártók híresek a magas minőségű vagy különösen megbízható termékeikről.
2. Kompatibilitás: Néhány termék, különösen a hardver komponensek, jobban kompatibilisek bizonyos gyártók más termékeivel.
3. Garancia és Támogatás: A gyártók eltérő garancia feltételeket és ügyfélszolgálati támogatást kínálhatnak.
4. Technológiai Innováció: Egyes gyártók az innovációjukról ismertek, ami befolyásolhatja a termék teljesítményét és funkcióit.
5. Ár-érték Arány: Különböző gyártók eltérő árstratégiát követhetnek, amelyek befolyásolhatják a vásárlók döntését.

A "Gyártó" információ segít a vásárlóknak informált döntést hozni, és megérteni, hogy milyen szintű támogatást és minőséget várhatnak a terméktől.

Ez ha egy termék leírásában a "Típus" paraméter szerepel, ez általában azt jelöli, hogy a termék melyik fentebb említett kategóriák egyikébe tartozik, vagy milyen modellről van szó. Az adott webáruház konkrét kontextusában a "Típus" pontos jelentését az adott termék részletes leírásában vagy a termékinformációs oldalon lehet megtalálni.

A "Kijelző méret" egy számítástechnikai eszköz, például laptop, monitor, tablet vagy okostelefon kijelzőjének átlós méretét jelöli, általában hüvelykben (inch) megadva. Ez a méret nem a kijelző keretének vagy a készülék teljes méretének a mérete, hanem csupán a kijelző aktív megjelenítési területének méreteit tükrözi.

A kijelző mérete fontos szempont lehet a vásárláskor, hiszen meghatározza az eszköz hordozhatóságát és az, hogy milyen felhasználási módokra ideális. Például:

• Kisebb méretű kijelzők (12 hüvelyk alatt): Többnyire nagyobb hordozhatóságot és kényelmet biztosítanak, ideálisak lehetnek utazáshoz vagy gyakori mozgás közbeni használathoz.
• Közepes méretű kijelzők (12-15 hüvelyk): Ezek a legelterjedtebbek, kiegyensúlyozott választást nyújtanak hordozhatóság és megfelelő méretű munkaterület között.
• Nagy méretű kijelzők (16 hüvelyk felett): Ideálisak lehetnek grafikai munkákhoz, játékhoz, filmnézéshez vagy bármely olyan tevékenységhez, ahol a nagy képernyő előnyös.

A kijelző mérete mellett figyelembe kell venni a felbontást is, amely meghatározza a képernyőn megjeleníthető részletek mennyiségét. A nagyobb felbontás élesebb képet eredményezhet, még ha a képernyő mérete nem is változik.

A "Felbontás" egy számítástechnikai kijelzők egyik alapvető jellemzője, amely megadja, hogy hány pixelből áll a kép vízszintesen és függőlegesen. Például egy 1920x1080 felbontás azt jelenti, hogy a kijelzőn 1920 pixel található vízszintesen és 1080 pixel függőlegesen.

A felbontás hatással van a képminőségre; minél több pixelből áll a kép, annál részletesebb és élesebb lehet a megjelenítés. A felbontás különösen fontos a képszerkesztés, a játékok és a videók megtekintése során, ahol a részletgazdagság javítja a vizuális élményt.

A felbontás gyakori típusai közé tartoznak:

• HD (High Definition): 1280x720 pixel
• Full HD (FHD): 1920x1080 pixel
• Quad HD (QHD): 2560x1440 pixel
• 4K vagy Ultra HD (UHD): 3840x2160 pixel
• 5K: 5120x2880 pixel
• 8K UHD: 7680x4320 pixel

A nagyobb felbontású kijelzők több információt képesek megjeleníteni, és a kép élességéhez is hozzájárulnak, de több erőforrást igényelhetnek a számítógéptől és magasabb árkategóriába tartozhatnak. Emellett a kijelző méretével együtt a felbontás meghatározza a pixel sűrűségét is, amit PPI (pixel per inch, pixel per hüvelyk) értékkel fejeznek ki.

A "Processzor modell" a processzor specifikus változatát és azonosítóját jelenti. Ez a modellszám pontos információt ad a processzor sebességéről, generációjáról, magjainak számáról és további műszaki tulajdonságairól. A modellszám segít a fogyasztóknak azonosítani és összehasonlítani a különböző processzorok teljesítményét és kompatibilitását.

Például:

• Intel Processzorok: Az "Intel Core i7-10700K" egy konkrét modell az Intel 10. generációs "Comet Lake" sorozatból. Az "i7" a teljesítmény szintjét, a "10700" a sorozatot, és a "K" a felhasználó által húzható (overclockable) változatot jelöli.
• AMD Processzorok: Az "AMD Ryzen 9 5900X" egy másik példa, ahol a "Ryzen 9" a teljesítmény szintjét, a "5900" a sorozatot jelöli, és az "X" arra utal, hogy ez a modell extra teljesítményre van hangolva.

A processzor modellje fontos tényező a számítógép összeállításakor vagy frissítéskor, hiszen biztosítja, hogy a megfelelő teljesítményű és célra való processzort válasszuk. A modell segítségével könnyedén megtalálhatjuk a processzorhoz tartozó részletes specifikációkat, mint a cache mérete, TDP (Thermal Design Power), és a támogatott memória típusok.

A "Processzor típus" egy számítógép vagy más digitális eszköz központi feldolgozó egységének (CPU) modelljét és gyártóját jelöli. A processzor a számítógép "agyaként" funkcionál, felelős az összes számítás és adatfeldolgozásért.

A processzor típusa kulcsfontosságú információ, mert jelentős mértékben befolyásolja az eszköz teljesítményét, sebességét és energiahatékonyságát. Különböző típusú feladatok különböző típusú processzorokat igényelhetnek. Például egy irodai munkához használt számítógép processzora eltérhet attól, amit játékokhoz vagy grafikai tervezéshez használnak.

Néhány gyakori processzorgyártó és processzorcsalád:

• Intel: Az Intel Core i3, i5, i7, és i9 processzorai széles körben elterjedtek mind otthoni, mind üzleti használatra. Az Intel Xeon processzorokat gyakran szerverekben és munkaállomásokban használják.
• AMD: Az AMD Ryzen sorozat versenyképes alternatívát kínál az Intel Core sorozatával szemben, különösen a játékosok és a tartalomkészítők körében. Az AMD EPYC processzorokat szerverekben és nagy teljesítményű számítógépes környezetekben használják.
• ARM: Az ARM architektúrát használó processzorokat mobiltelefonokban, táblagépekben és egyre inkább ultrahordozható laptopokban is találunk. Az Apple M1 és M2 chipjei, amelyek ARM alapúak, például az újabb Mac számítógépekben vannak.

A processzor típusa több szempontból is fontos lehet, például:

• Teljesítmény: A magasabb számú magok (cores) és magasabb órajel (clock speed) általában jobb teljesítményt jelentenek.
• Energiahatékonyság: Néhány újabb processzor kevesebb energiát fogyaszt, ami hosszabb akkumulátor élettartamot eredményezhet hordozható eszközökben.
• Kompatibilitás: Bizonyos szoftverek és alkalmazások optimalizáltak egy adott processzortípusra vagy architektúrára.
• Költség: A processzor típusa befolyásolja az eszköz költségét is, mivel a magasabb teljesítményű processzorok általában drágábbak.

A "Magok/szálak" kifejezés a processzorokban található fizikai és logikai egységek számát jelöli. Egy mag (core) a processzor azon része, amely képes önállóan végrehajtani az utasításokat. A modern processzorok több maggal rendelkeznek, lehetővé téve számukra, hogy több feladatot párhuzamosan hajtsanak végre, ami növeli a teljesítményt, különösen többfeladatos környezetben.

• Magok (Cores): A fizikai magok száma azt jelenti, hogy a CPU hány független feldolgozó egységet tartalmaz. Például egy négymagos processzor négy különálló feladatot képes egyszerre feldolgozni.

• Szálak (Threads): Egyes processzorok támogatják a szálak (vagy virtuális magok) használatát, amelyek a processzor képességét növelik, hogy még több feladatot hajtson végre egyszerre. Ez a technológia általában a Hyper-Threading (Intel) vagy a Simultaneous Multithreading (SMT - AMD) elnevezések alatt ismert. Egy fizikai mag képes lehet egyszerre két szálat kezelni, ami azt jelenti, hogy egy négymagos processzor, amely támogatja a Hyper-Threadinget, nyolc szálat képes kezelni.

A "Magok/szálak" számának növekedése általában javítja a processzor többfeladatos képességeit és a komplex feladatok, mint például videókódolás vagy 3D renderelés, végrehajtásának sebességét. A processzorok teljesítményét azonban nem kizárólag a magok és szálak száma határozza meg; a processzor architektúrája, órajele, gyorsítótára (cache) mérete és további technológiák is jelentős szerepet játszanak.

A "Háttértár" egy számítógép olyan komponense, ahol az adatok hosszú távú tárolása történik. Ez különbözik a memóriától (RAM), ami csak ideiglenes adattárolásra szolgál. A háttértárban tárolt adatok akkor is megmaradnak, amikor a készülék ki van kapcsolva.

A háttértár különböző formákat ölthet, mint például:

• Merevlemez (HDD): Hagyományos, mozgó mechanikai alkatrészeket (lemezeket és olvasófejet) tartalmazó tároló eszközök, melyek nagy tárolókapacitást kínálnak viszonylag alacsony áron.
• Szilárdtest meghajtó (SSD): Nincsenek mozgó alkatrészeik, gyorsabbak és megbízhatóbbak a merevlemezeknél, de általában drágábbak.
• Hibrid meghajtó (SSHD vagy HHD): Egyesíti a HDD és az SSD előnyeit, azaz van benne mozgó lemez, de egy kis mennyiségű SSD-tároló is, ami gyorsítótárként funkcionál a leggyakrabban használt adatok számára.
• Flash meghajtók (pl. USB meghajtók, SD kártyák): Hordozható tárolóeszközök, melyeket adatok gyors átvitelére és hordozására terveztek.
• Optikai meghajtók (CD/DVD/Blu-ray): Korábban széles körben használtak adattárolásra és szoftverek telepítésére, de manapság egyre kevésbé népszerűek a felhőalapú szolgáltatások és a nagykapacitású flash meghajtók elterjedése miatt.

A választott háttértár típusa jelentősen befolyásolhatja a számítógép teljesítményét, az adatok elérési idejét, a tárolókapacitást és az általános rendszer stabilitását. Az SSD-k jelentős teljesítménynövekedést kínálnak a hagyományos HDD-kkel szemben, ezért egyre inkább előnyben részesítik őket az operációs rendszer és az alkalmazások telepítésére.

A "Háttértár méret (GB)" a számítógépek, okostelefonok, táblagépek és egyéb digitális eszközök háttértárainak tárolókapacitását jelöli gigabájtban (GB) kifejezve.

A háttértár mérete fontos tényező, mivel meghatározza, hogy mennyi adatot képes az eszköz tárolni. Például:

• 128 GB: Elegendő lehet alap felhasználásra, például dokumentumok, néhány multimédia fájl és alapvető szoftverek tárolására.
• 256 GB vagy 512 GB: Jó választás lehet általános otthoni és irodai felhasználásra, támogatva a szórakoztatáshoz szükséges fájlokat és néhány nagyobb alkalmazást is.
• 1 TB (1024 GB) vagy több: Alkalmas lehet nehéz grafikai munkákra, videószerkesztésre, nagy játékok tárolására, vagy akár nagy méretű adatbázisok kezelésére.

Az operációs rendszer és az alapvető szoftverek telepítése után a ténylegesen elérhető tárolókapacitás kevesebb lehet, mint a megadott háttértár méret. Az eszközök egy része lehetővé teszi a tárolókapacitás bővítését külső háttértárak, mint például külső merevlemezek vagy SD kártyák segítségével.

• DDR (Double Data Rate): A DDR az egyik leggyakoribb RAM típus, több generációjuk van, például DDR, DDR2, DDR3, DDR4, és a legújabb DDR5. Minél magasabb a szám, általában annál fejlettebb a technológia, a magasabb adatátviteli sebesség és az alacsonyabb energiafogyasztás.
• ECC RAM (Error-Correcting Code Memory): Speciális típusú RAM, amely képes az adatokban lévő hibák észlelésére és javítására, így fontos a szerverek és munkaállomások számára, ahol az adatintegritás kritikus.

A memória típusának megválasztása során figyelembe kell venni a számítógép alaplapjának kompatibilitását, mivel nem minden típusú memória illeszkedik minden foglalatba, és az alaplap csak bizonyos generációkat és sebességeket támogat.

A "Memória méret (GB)" a számítógépek és más digitális eszközök rendszermemóriájának, azaz a RAM-nak (Random Access Memory) a kapacitását jelöli gigabájtban (GB) kifejezve. A rendszermemória az a hely, ahol az operációs rendszer, alkalmazások és folyamatok az aktív feladatokhoz szükséges adatokat tárolják.

A memória méretének jelentős hatása van az eszköz teljesítményére, különösen többfeladatos környezetben, és amikor nagy memóriaigényű alkalmazásokat, például videószerkesztőket vagy játékokat futtatnak. Íme néhány példa a különböző memória méretekre és azok tipikus felhasználási módjaira:

• 4 GB: A minimális mennyiség, ami még elfogadható alapvető feladatok elvégzésére, mint például szövegszerkesztés és internetezés.
• 8 GB: A mai számítógépek számára ez a gyakori alapkonfiguráció, amely elegendő általános használatra és közepesen nehéz feladatokra.
• 16 GB: Javasolt méret a komolyabb felhasználóknak, játékosoknak és professzionális alkalmazásokhoz, mint például grafikai tervezés vagy videószerkesztés.
• 32 GB vagy több: Magas szintű professzionális felhasználásra, komplex szimulációkra, fejlett játékra vagy nagy méretű adatkészletek kezelésére szolgál.

A "Grafika" kifejezés a számítástechnikában általában a számítógép grafikai feldolgozó képességére utal, legyen szó hardverről vagy szoftverről.

• Hardver szempontjából a grafika többnyire a grafikai processzor egységet (GPU) jelenti, amely lehet integrált a fő processzorban (CPU-ban) vagy dedikált grafikai kártya formájában. Integrált grafikai megoldások általában kevésbé teljesítményesek, de kevesebb energiát fogyasztanak és olcsóbbak, míg a dedikált grafikai kártyák sokkal erőteljesebb grafikai teljesítményt nyújtanak, ami fontos lehet játékokhoz, grafikai tervezéshez vagy videószerkesztéshez.

• Szoftver szempontjából a grafika azokat a rendszereket és eszközöket jelenti, amelyek lehetővé teszik a képek, videók és animációk megjelenítését és szerkesztését. Ez magában foglalhatja az operációs rendszer grafikai felületét, grafikai tervező szoftvereket, illetve játékokat és multimédiás alkalmazásokat.

A grafikai teljesítményt befolyásoló faktorok közé tartozik a GPU órajel sebessége, a grafikai memória típusa és mérete, valamint a grafikai API-k (pl. DirectX, Vulkan, OpenGL) támogatása.

Új termékek: minden esetben gyártói garancia
Felújított monitor: 24 hónap
Felújított számítógép: 24 hónap
Felújított laptop: min. 24 hónap, de akár 36 hónap (a termék adatlapján ellenőrizhető)
Felújított mobiltelefon: min. 1 hónap, de akár 36 hónap (a termék adatlapján ellenőrizhető)
Újracsomagolt laptop, PC: min. 24 hónap, de akár 36 hónap. Sok esetben még gyártói garancia. (a termék adatlapján ellenőrizhető)

A laptop billentyűzet nyelv kifejezés a billentyűk fizikai elrendezését és az azokon szereplő karaktereket jelöli, amelyek a különböző nyelvi és regionális beállításoknak megfelelnek. Itt vannak a megadott példák definíciói:

• HU (Magyar): A magyar billentyűzet elrendezés jellemzően tartalmazza a magyar nyelv speciális karaktereit, mint az ékezetes magánhangzók (á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű). Az elrendezés általában a magyar nyelvű felhasználók igényeihez igazodik, lehetővé téve a hatékony gépelést és könnyű hozzáférést a szükséges karakterekhez.

• EU (Európai): Az európai billentyűzetek többféle nyelvi elrendezésben léteznek, figyelembe véve Európa sokszínű nyelvi környezetét. A Billentyűzet kiosztása teljesen megegyezik a HU (Magyar) kiosztással. Billentyűzet matrica segítségével teljes értéküen magyarítható.

• US (Amerikai): Az amerikai billentyűzet elrendezés az angol nyelvű Egyesült Államokban használt standard elrendezés. Nem tartalmaz speciális karaktereket, mint az ékezetes magánhangzók vagy az európai nyelvekben gyakori más speciális betűk. A gombok elrendezése optimalizált az angol nyelvű gépeléshez, és ez az elrendezés az egyik legelterjedtebb világszerte. ( Majdnem teljesen magyarítható, A kicsi és nagy " í " gomb billentyűzetkombinációval elérhető.

A "Csatlakozók a készüléken" kifejezés a laptopokon vagy más elektronikai eszközökön található fizikai portok és bemenetek típusaira és mennyiségére utal. Ezek lehetővé teszik különféle perifériák és kiegészítők, mint például billentyűzet, egér, külső tárolóeszközök, nyomtatók és egyéb eszközök csatlakoztatását. Néhány gyakori csatlakozó típus a következők:

• USB Portok: Az USB portok (például USB 2.0, USB 3.0, USB-C) lehetővé teszik adatok átvitelét és eszközök töltését. Az USB-C portok támogathatják a Thunderbolt technológiát is, ami még gyorsabb adatátvitelt és töltést tesz lehetővé.

• Ethernet Port (RJ-45): Széles sávú internetkapcsolatot biztosít vezetéken keresztül, gyakran gyorsabb és stabilabb, mint a vezeték nélküli kapcsolatok.

• HDMI Port: Audio és video jel átvitelére használatos, például külső monitorokhoz vagy televíziókhoz, de a kérés szerint most ezt nem vesszük figyelembe.

• Audio Jack (3.5mm): Fejhallgatók, mikrofonok vagy külső hangszórók csatlakoztatására használják.

• SD Kártyaolvasó: SD memóriakártyák olvasására és írására szolgál, gyakran használt fényképezőgépekkel vagy más hordozható eszközökkel.

• Optikai Meghajtó: DVD vagy Blu-ray lemezek olvasására és írására, bár ezek egyre ritkábban fordulnak elő a modern laptopokban.

• Thunderbolt Portok: Nagy sebességű adatátvitelre és videó kimenetre használják, emellett töltésre is alkalmasak lehetnek.

Az "Optikai meghajtó" a számítógépekben használt eszköz, amely optikai lemezek olvasására és írására képes, mint például CD-k, DVD-k és Blu-ray lemezek. Ezek a meghajtók lézeres technológiát használnak az adatok olvasásához és írásához az adathordozókra.

Az optikai meghajtók típusai közé tartozik:

• CD meghajtó: Csak CD lemezek olvasására és írására képes.
• DVD meghajtó: CD-k mellett DVD lemezeket is kezel, nagyobb tárolókapacitással rendelkezik.
• Blu-ray meghajtó: A legnagyobb adattároló kapacitással rendelkező optikai meghajtó típus, amely képes Blu-ray lemezek olvasására és írására, valamint támogatja a CD-k és DVD-k kezelését is.